A bonbon eredeti receptúrája szerint úgy készült, hogy a cukrot megolvasztották vízzel, majd sűrűre forralták. Ezt a szirupot keverték aztán csokoládé, kávé, illetve különböző gyümölcsök kivonatával, esetenként illóolajokkal. A kapott masszát mandulaolajjal bekent bádoglemezen lehűtötték, kockákra vágták, és vagy magában vagy csokoládéba forgatva kínálták.
A praliné eredete több mondára is visszavezethető. Egyrészt César de Choiseuil Plessis-Praslin herceg szakácsához köthető, aki egy mandulás desszert odaégetését olvasztott csokoládéval igyekezett feljavítani és megmenteni az édeséget. Más verzió szerint a herceg - aki rajongott Clément Jaluzot cukrászmester édességei iránt -, hogy enyhítse Bordeaux lakóinak elkeseredettségét a XIII. Lajos ellen folytatott küzdelem során, ezzel az édességgel lepte meg a lakosokat.
A praliné eredeti receptje szerint pirított mandulát vagy mogyorót cukorsziruppal vonnak be, majd csokoládéba mártanak. Azt a pralinét viszont, amit mi töltött csokoládéként ismerünk, a belga Jean Neuhaus Junior kezdte el 1912-ben készíteni.
A trüffel szó eredetileg szarvasgombát jelentett. Az, hogy az elnevezés a bonbonokra is elterjedt, a két étel közti hasonlóságra vezethető vissza, illetve arra az eljárásra, miszerint régen konyakban és portóiban tartósították a gombát. A gomba elfogyasztása után a fennmaradt alkoholt csokoládé töltelékeként hasznosították újra.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése